Grieg, Nordahl: A kormányrúd (Sykkelstyret Magyar nyelven)

Det glitrer blankt i et sykkelstyre.
Nu er det juni og heggeduft.
Og unge piker har tynde tøie
imellem sig og den lyse luft.

De går på veien med hver sin sykkel.
I taushet vandrer de, to og to.
Men bak dem driver de unge gutter
i søndagsblådress og brune sko.

Og de blir modige: Lån mig syklen!
Det får de lov til, de unge mænd,
Blå dresser suser langs hvite hegger.
Så får hun sykkelen sin igjen.

Men nu går gutten ved hendes side,
hans djerve plan er blitt kront med held:
han holder taket i sykkelstyret!
Og rundt omkring er det junikveld.

Og hendes hånd er på andre siden,
den gjør et kjærtegn, en liten sving:
vi går og holder på noget sammen!
Og begge later som ingenting.

De går på veien ganske tause,
med hjertet fyldt av hvad begge vet,
mens næven knuger det blanke nikkel.
O sykkelstyre. O kjærlighet.

A bicikli kormányrúdja villan.
Virágszagu júniusi est.
Habblúzos csitriik rajzanak itt-ott –
ilyenkor a legrestebb se rest.

Mindegyik az úton tolja gépét.
Némán ballag tova párra pár.
Mögöttük a kék fiúi dresszek
s a barna cipők izgalma jár.

Szemesnek áll a világ: „Egy körre!"
S az ifjú már a pedálra lép.
Fehér sövény mellett fut a kék dressz.
Majd fordul a gép, a női gép.

A vakmerő közelebb szegődik.
A fiú lányos, a lány fiús.
Amaz megfogja a kormány rúdját!
S csupa langyosság a június.

S a csitri a túlsó rúdszarvhoz kap.
Vagy tán közelebb hajolna még?
„Ha akar, tovább is elkísérhet!"
S mindkettő hűvös, akár a jég.

Némán ballagnak a néma úton.
De a szív titokban csak pezseg,
s a kéz markolja a fényes nikkelt.
Ó, fémcsövek! Ó, szerelmesek!