Ibsen, Henrik: Byggeplaner

Jeg mindes så grant, som om idag det var hændt,
den kveld jeg så i bladet mit første digt på prent.
Der sad jeg på min hybel og med dampende drag
jeg røgte og jeg drømte i saligt selvbehag.

«Et skyslot vil jeg bygge. Det skal lyse over Nord.
To fløje skal der være; en liden og en stor.
Den store skal huse en udødelig skald;
den lille skal tjene et pigebarn til hal. —»

Mig syntes at i planen var en herlig harmoni;
men siden er der kommet forstyrrelse deri.
Da mester blev fornuftig, blev slottet splittergalt:
storfløjen blev for liden, den lille fløj forfaldt.

Oly éles még a képe, ahogy agyamba csap -
első versem közölte az este egy kis lap.
Ott ültem zord zugomban; pipázva és henyén,
s a sűrü füstből rám gyúlt a friss szavú remény.

„Tornyos kastélyt építek. Csúcsa az égbe fagy.
Két súlyos szárny keríti: egy kicsi meg egy nagy.
A nagyobbikban él majd egy halhatatlan bárd -
a kisebb egy lányé lesz, aranyos, cifra, zárt."

Erősködtem, hogy mindez harmónikus remek;
de aztán átok verte gyönyörü tervemet.
Amint a mester higgad, műve is kétesebb:
a nagy szárny csúful szűk lett, s a kis szárny szétesett.