Jacobsen, Rolf: Det var en gammel natt

Det var en gammel natt som kom.
Velkjent og litt trett. Alt
visste hun om, vegger og tak
og tankene, hvor de for.
Hun skrudde fuglene ned,
ba kvelden gå hjem til sitt,
satte seg ned derute og lot
strikkepinnene gå – det store
grå regnet som skal være ferdig til høsten.

Vénséges volt az érkező éj.
Régtől ismert és megfáradt. Tudott
mindenről, falakról, háztetőkről,
gondolatokról, s hogy hova tűntek.
Lecsavarta a madarakat,
az estét elküldte haza,
maga leült kint, s kötőtűi
villogva kezdtek járni - őszre
el kell készülni a nagy szürke esővel.