Świetlicki, Marcin: Dla Jana Polkowskiego
Dla Jana Polkowskiego (Lengyel)Trzeba zatrzasnąć drzwiczki z tektury i otworzyć okno, otworzyć okno i przewietrzyć pokój. Zawsze się udawało, ale teraz się nie udaje. Jedyny przypadek, kiedy po wierszach pozostaje smród.
Poezja niewolników żywi się ideą, idee to wodniste substytuty krwi. Bohaterowie siedzieli w więzieniach, a robotnik jest brzydki, ale wzruszająco użyteczny — w poezji niewolników.
W poezji niewolników drzewa mają krzyże wewnątrz — pod korą — z kolczastego drutu. Jakże łatwo niewolnik przebywa upiornie długą i prawie niemożliwą drogę od litery do Boga, to trwa krótko, niby splunięcie — w poezji niewolników.
Zamiast powiedzieć: ząb mnie boli, jestem głodny, samotny, my dwoje, nas czworo, nasza ulica — mówią cicho: Wanda Wasilewska, Cyprian Kamil Norwid, Józef Piłsudski, Ukraina, Litwa, Tomasz Mann, Biblia i koniecznie coś w jidysz.
Gdyby w tym mieście nadal mieszkał smok wysławialiby smoka — albo kryjąc się w swoich kryjówkach pisaliby wiersze — maleńkie piąstki grożące smokowi (nawet miłosne wiersze pisane by były smoczymi literami…)
Patrzę w oko smoka i wzruszam ramionami. Jest czerwiec. Wyraźnie. Tuż po południu była burza. Zmierzch zapada najpierw na idealnie kwadratowych skwerach.
|
Jan Polkowskinak (Magyar)A vékony kartonajtót be kell csapni, kinyitni az ablakot, kinyitni az ablakot, kiszellőztetni a szobát. Mindig sikerült, de most nem megy. Most az egyszer a versek után bűz maradt.
A rabszolgák költészete eszmével táplálkozik, az eszme vízszerű vérpótló. A hősök mind börtönviseltek, a munkás pedig csúnya, de megindítóan hasznos – a rabszolgák költészetében.
A rabszolgák költészetében a fáknak belül – a kérgük alatt – van keresztjük, szögesdrótból. Mily könnyedén megteszi a rabszolga az ördögien hosszú, szinte lehetetlen utat a betűtől Istenig, egy pillanat alatt, akár egy köpés – a rabszolgák költészetében.
Ahelyett, hogy azt mondanák: fáj a fogam, éhes vagyok, magányos, mi ketten, mi négyen, a mi utcánk – azt suttogják: Wanda Wasilewska, Cyprian Kamil Norwid, Józef Piłsudski, Ukrajna, Litvánia, Thomas Mann, Biblia, és persze jiddisül is valamit.
Ha még mindig lakna sárkány ebben a városban, a sárkányt magasztalnák – vagy búvóhelyeiken rejtőzködve verseket írnának – a sárkány felé rázott apró öklöket (még a szerelmes verseket is sárkánybetűkkel írnák…)
A sárkány szemébe nézek, és vállat vonok. Június van. Világos. Mindjárt dél után vihar volt. Az alkonyat először a tökéletesen négyszögletű terekre száll le.
|