Norwid, Cyprian Kamil: Duch Adama i skandal
Duch Adama i skandal (Lengyel)Resurrexit, sicut dixit.
1. Oto ten samy, którego bezdumna
W kościoła wnętrzu czerniła się trumna,
Zmartwychwstał — w Słowo ...
2. I «Kochajmy się», wyrzekłszy przy zgonie,
Po zgonie jeszcze w swem ukrywa łonie
Hańbę domową!
3. Więc pokazał się naprzód Magdalenie,
Podobny Panu, jak swym wzorom ciernie
Podobne wiernie...
4. I na Emaus idącym powiada,
Jak się to pismo niejasno wykłada,
Że laur — to ciernie...
Pisałem po powrocie z pogrzebu Adama Mickiewicza 1856 w Paryżu.
(A vers előzménye Adam Miczkiewicz temetése. Ott egy Jazwinski nevű lengyel emigráns párizsi a Madeleine-templomban (Mária Magdolna), az ott felállított ravatalnál Zamoyski tábornokot botjával elfenekelte, majd elmenekült.)
|
Adam lelke és a botrány (Magyar)Resurrexit, sicut dixit.
1
Nézd az egyetlent, ki büszkeség nélkül Templomi koporsó-sötétből épül,
S SZÓban él tovább --
2
"Szeressük egymást!" szólt halála előtt, Meghalt, s testében már gyalázatot ölt
Honi közbotrány.
3
Megjelent először Szent Magdolnánál Valóban Úrként, tövis-koronázván
Hű és örök is --
4
S Emmausz felé menve tanította, Hogy ne magyarázzák félre gyakorta,
A babér: tövis.
>>Írtam hazatérőben Adam Miczkiewicz temetéséről, 1856-ban Párizsban.
|