Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Szymborska, Wisława: Pokój samobójcy

Szymborska, Wisława portréja

Pokój samobójcy (Lengyel)

Myślicie pewnie, że pokój był pusty.
A tam trzy krzesła z mocnym oparciem.
Tam lampa dobra przeciw ciemności.
Biurko, na biurku portfel, gazety.
Budda niefrasobliwy, Jezus frasobliwy.
Siedem słoni na szczęście, a w szufladzie notes.
Myślicie, że tam naszych adresów nie było?

Brakło, myślicie, książek, obrazów i płyt?
A tam pocieszająca trąbka w czarnych rękach.
Saskia z serdecznym kwiatkiem.
Rado iskra bogów.
Odys na półce w życiodajnym śnie
po trudach pieśni piątej.
Moraliści,
nazwiska wypisane złotymi zgłoskami
na pięknie grabowanych grzbietach.
Politycy tuż obok trzymali się prosto.

I nie bez wyjścia, chociażby przez dzrwi,
nie bez widoków, chociażby przez okno,
wydawał sie ten pokój.
Okulary do spoglądania w dal leżały na parapecie.
Brzęczała jedna mucha, czyli żyła jeszcze.

Myślicie, że przynajmniej list wyjaśniał coś.
A jeżeli wam powiem, że listu nie było-
i tylu nas- przyjaciół, a wszyscy się pomieścili
W pustej kopercie opartej o szklankę.



FeltöltőNagypál István
KiadóWydawnictwo Literackie
Az idézet forrásaWisława Szymborska, Nic dwa razi, 2012, WL, Kraków
Könyvoldal (tól–ig)218-219
Megjelenés ideje

Az öngyilkos szobája (Magyar)

Fogadok, hogy azt hiszed, üres volt a szoba.
Három szék volt ott, erős háttámlával.
Lámpa, a sötétben való küzdelemért.
Íróasztal, rajta tárca, néhány hetilap.
Egy gondtalan Buddha és egy aggódó Jézus.
Hét szerencse elefánt, notesz a fiókban.
Azt hiszed, hogy címeink nem voltak ott?

A könyvek, a képek, a lemezek hiányoznak, gondolnád?
Ott a vigasztnyújtó trombita, fekete kezében.
Saskia, barátságos kis virággal.
Az istenek öröm szikrái.
Odüsszeusz életről álmodva fekszik kiterítve a polcon,
az öt éneken át tartó kalandjai után.
A moralisták
aranybetűvel írott családneveik
a cserzett könyvgerinceken olvashatóak.
Közvetlen mellettük a politikusok támasztják nekik a hátukat.

Még sincs kiút az ajtón át,
az ablakon keresztül nincs kilátás,
pedig a szobából éppen úgy tűnt, van.
Szemüvege az ablakpárkányon heverve nézett a távolba.
Egy légy zümmögött, vagyis még élt.

Azt hiszed, hogy levelei bármit is elmondanak nekünk.
De ha azt mondom, nem volt ott egy levél sem –
és mégis, minden barátja, valamennyien
egy üres borítékot helyeztek el egy pohár falára.




FeltöltőNagypál István
Az idézet forrásasaját

minimap