Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hírek

Szymborska, Wisława: Egy szó a lélekről (Trochę o duszy Magyar nyelven)

Szymborska, Wisława portréja

Trochę o duszy (Lengyel)

Duszę się miewa. 
Nikt nie ma jej bez przerwy 
i na zawsze.

Dzień za dniem, 
rok za rokiem 
może bez niej minąć.

Czasem tylko w zachwytach 
i lękach dzieciństwa 
zagnieżdża się na dłużej. 
Czasem tylko w zdziwieniu, 
że jesteśmy starzy.

Rzadko nam asystuje 
podczas zajęć żmudnych, 
jak przesuwanie mebli, 
dźwiganie walizek 
czy przemierzanie drogi w ciasnych butach.

Przy wypełnianiu ankiet 
i siekaniu mięsa 
z reguły ma wychodne.

Na tysiąc naszych rozmów 
uczestniczy w jednej, 
a i to niekoniecznie, 
bo woli milczenie.
Kiedy ciało zaczyna nas boleć i boleć, 
cichcem schodzi z dyżuru.

Jest wybredna: 
niechętnie widzi nas w tłumie, 
mierzi ja nasza walka o byle przewagę 
I terkot interesów.

Radość i smutek 
to nie są dla niej dwa różne uczucia. 
Tylko w ich połączeniu 
jest przy nas obecna.

Możemy na nią liczyć, 
kiedy niczego nie jesteśmy pewni, 
a wszystkiego ciekawi.

Z przedmiotów materialnych 
lubi zegary z wahadłem 
i lustra, które pracują gorliwie, 
nawet gdy nikt nie patrzy.

Nie mówi skąd przybywa 
i kiedy znowu nam zniknie, 
ale wyraźnie czeka na takie pytania.

Wygląda na to, 
że tak jak ona nam, 
również i my 
jesteśmy jej na coś potrzebni.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttp://www.agprosinska.com/wislawa-szymborska-troche-o-duszy-a-few-words-on-the-soul/

Egy szó a lélekről (Magyar)

Van lelke az embernek.
Senkinek nincs szakadatlan
és mindörökké.

Napra nap,
évre év
eltelhet nélküle.

Olykor csak elfészkelődik
a gyermekkor rengéseiben, félelmeiben
hosszabb időre.

Ritkán segédkezik
fáradságos tetteink idején:
bútormozgatáskor,
bőröndcipeléskor,
vagy ha szűk cipőben kutyagolunk.

Kérdőívek kitöltésekor,
húsvagdaláskor
többnyire szabadnapos.

Ezer beszélgetésünk közül
egyetlenegyre ha ellátogat,
és arra sem okvetlen –
szeret hallgatni.
Ha sajdul a testi fájdalom,
titokban lelécel.

Finnyás:
nem szívesen lát minket tömegben, –
fölényünk kicsikarása, érdekeink lármája
undorítja.

Öröm és bánat
az ő szemében nem más-más érzés.
Csak a kettőben együtt
van jelen.

Számíthatunk rá,
ha hosszasan habozunk
és mindenre kíváncsiak vagyunk.

Az anyagi világból
az ingaórát és a tükröt
kedveli: ők serénykednek akkor
is, ha senki nem nézi őket.

Nem mondja, honnan ered,
s hogy majd hová ködlik el,
de vár, vár minden ilyen kérdést.

Úgy tűnik,
nekünk őrá,
neki miránk –
szükségünk van egymásra.



FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttps://vigilia.hu/regihonlap/2010/5/szymborska.html

minimap