Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Berto, Al: horto

Berto, Al portréja

horto (Portugál)

homens cegos procuram a visão do amor
onde os dias ergueram esta parede
intransponível

caminham vergados no zumbido dos ventos
com os braços erguidos - cantam

a linha do horizonte é uma lâmina
corta os cabelos dos meteoros - corta
as faces dos homens que espreitam para o palco
nocturno das invisíveis cidades

escorre uma linfa prateada para o coração dos cegos
e o sono atormenta-os com os seus sonhos vazios

adormecem sempre
antes que a cinza dos olhos arda
e se disperse

no fundo do muito longe ouve-se
um lamento escuro
quando a alba se levanta de novo no horto
dos incêndios

prosseguem caminho
com a voz atada por uma corda de lírios
os cegos
são o corpo de um fogo lento - uma sarça
que se acende subitamente por dentro.


FeltöltőSebestyén Péter
Az idézet forrásahttps://www.escritas.org/pt/al-berto

kert (Magyar)

vak férfiak keresik a szerelem látványát
ott ahol a napok felhúzták ezt az
elbonthatatlan falat
 
görnyedten mennek a zúgó szélben
felemelt kézzel -  énekelnek
 
a horizont egy penge
elvágja a meteoritok üstökét -  elvágja
az arcát azoknak akik belesnek
a láthatatlan városok sötét színpadára
 
ezüstös nyirok folyik a vakok szívébe
és az éjszaka üres álmokkal gyötri őket
 
mindig elalszanak
mielőtt a szemek hamuja felégne
és szétszóródna
 
a távol mélyén sötét sóhaj
hallatszik
ahogy a hajnal újra felébred
a tűzvészek kertjében
 
folytatják útjukat
liliomkötéllel elszorítva hangjuk
a vakok
a lassú tűz teste -  egy tüskebokor
ami hirtelen belülről lángra kap



FeltöltőSebestyén Péter
KiadóMagvető
Az idézet forrásaAl Berto - Tűzvészkert
Könyvoldal (tól–ig)10
Megjelenés ideje

minimap