Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gonçalves Dias, Antônio: Caxias (Caxias Magyar nyelven)

Gonçalves Dias, Antônio portréja
Tótfalusi István portréja

Vissza a fordító lapjára

Caxias (Portugál)

Quanto és bela, - ó Caxias! – no deserto,

entre montanhas, derrama em vale

de flores perenais,

és qual tênue vapor que a brisa espalha

no frescor da manhã meiga soprando

à flor de manso lago.

 

Tu és a flor que despontaste livre

por entre os troncos de robustos cedros,

forte - em gleba inculta:

és qual gazela, que o deserto educa,

no ardor da sesta debruçada exangue

à margem da corrente.

 

Em mole seda as graças não escondes,

não cinges d’oiro a fronte que descansas

na base da montanha;

és bela como a virgem das florestas,

que no espelho das águas se contempla,

firmando um tronco anoso.

 

Mas dia inda virá, em que te pejes

dos, que ora trajas, simplices ornautos

e amável desalinho:

da pompa e luxo amiga, não cair-te

aos pés então – da poesia a c’roa

e da inocência o cinto.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.limacoelho.jor.br

Caxias (Magyar)

Mily szép vagy, Caxias a pusztaságban,

hegyek között, nem hervadó virágok

völgyében szertehintve,

akár a vékony pára, mit a szellő

friss, békés hajnalon a tó vizére

lehelve szertefoszlat.

 

Virág vagy te, mely szabadon virult ki

a robusztus törzsű, nagy cédrusok közt

bátran, a szűz talajból;

gazella vagy, kit a puszták neveltek,

s ki dél hevében bágyadtan lehajlik

a hűs patak vizére.

 

Nem rejted bájaidat lágy selyembe,

nem övezed arannyal homlokod, ha

hegyek tövére hajtod;

szép vagy, miként az erdők szűz leánya,

ki a vizek tükrében nézi arcát

málló farönkön ülve.

 

De lesz idő, mikor majd szégyeled már

egyszerű köntösöd, melyet ma hordasz

és bájos öltözéked:

pompa s fényűzés kábít majd, s lehullik

rólad a szent poézis koszorúja

s ártatlanságod öve.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://irc.sunchat.hu/vers/

minimap