Magalhães, Joaquim Manuel: Barátunk lett a forrás (Encontramos um amigo Magyar nyelven)

Encontramos um amigo numa fonte

a água foge nos seus dedos, falamos-lhe.

Pomos a boca sobre a fria superfície

da sua pele onde bate o sol,

uma eira incendiada de folhas.

O coração cresce debruçado

para os seus olhos caídos contra nós.

Tem um sorriso, uma camisa aberta,

o peito um arco de respiração.

Lentamente afasta-se. As suas mãos

nenhuma noite bastará.

A fonte secou, o caminho que seguimos foi devorado.

Na manhã os pássaros começam a sangrar.

Barátunk lett a forrás

vize ujjaink közt csörgedez míg szólítgatjuk.

Szánkkal érintjük hideg bőrét

azon a helyen, ahol a nap gyújtotta rá

a levelek rőt brokátját.

Szemében már megnőtt szíve lüktet

s mi látjuk ezt szemtől szembe.

Mosolya van és nyitott inge,

mellét nagy lélegzet feszíti.

De távolodik tőlünk. Keze hosszabb

minden éjszakánál.

A forrás kiszáradt, utunkat fölzabálták.

Madaraink vére hull a reggel lugasában.