Peixoto, José Luís: Friscói anziksz (Fotografia de São Francisco Magyar nyelven)

São Francisco és tu e são as tardes que passávamos
no sofá, sentados ou deitados de todas as formas,
em todas as direcções. Não guardo ressentimentos
de São Francisco e chegará um tempo em que,
de novo, seremos capazes de passar um fim-de-semana
entre chapéus de sol e sol. A Califórnia não é eterna,
mas há um certo tipo de silêncio que se procura
sempre e que se encontra apenas muito raramente.
Esse é o teu brilho, São Francisco. Vais ver, teremos
camisas de flores coloridas e saberemos rir-nos
de tudo. E, contra todas as expectativas, quando
um de nós estiver a morrer, o outro estará lá.

Nekem te vagy San Francisco, és persze az együtt töltött délutánok
a heverőn, amikor ülve és fekve egymásba voltunk gabalyodva
oda és vissza mindenhogy. Dehogy neheztelek
Friscóra, eljön még az az idő, amikor
megint el bírunk tölteni egy hétvégét
a napernyők és a napsütés között. Kalifornia nem örök,
de van egyfajta csend, amit mindig mindenki
keres, mégis csak ritkán szoktak rátalálni.
Ez a te ragyogásod, Frisco. Meglásd, lesz
tarka virágos ingünk, és fogunk tudni nevetni
mindenen. És minden várakozásunk ellenére, amikor
az egyikünk haldokolni fog, a másikunknak ott lesz a helye mellette.