Pessoa, Fernando: Nos Altos Ramos

(Odes de Ricardo Reis)

Nos altos ramos de árvores frondosas

O vento faz um rumor frio e alto,

Nesta floresta, em este som me perco

        E sozinho medito.

Assim no mundo, acima do que sinto,

Um vento faz a vida, e a deixa, e a toma,

E nada tem sentido - nem a alma

        Com que penso sozinho.

(Ricardo Reis ódái)

A sűrűlombú fák közt a magasban

A szél süvítő, éles zaja fölcsap,

E rengetegben tévelygek, e hangban,

       S magamban eltűnődöm.

Lehet e földi létet, e világot

Szél kelti csak, fölkapja és elejti.

E gondolat, e lélek neki semmi.

       E semmin így tűnődöm