Arghezi, Tudor: Jó barátom (Prietenul Magyar nyelven)

Asa, Ursei,

Pune-ti botul pe genunchii mei -

Si uita-mi-te-n ochi cu bunatate.

Caine frumos, tu stii ca ti-s frate,

Tu ai incredere in mine,

Ciobanule de munte, salbatec, si ti-e bine,

Sa te mangai cu glasul si cu mana

Ca simti in mine Gorjul de piatra, strunga, stana

Si sarica si-opincile de-acasa.

Zbarlita blana ti-este matasoasa

Si labele vanjoase ti-s

Ca bata calusarilor ce te-au trimis.

Coltii de fier au insa muscatura moale

Cand inca-apuca mana-ntre zabale.

Ca sa-mi arate ca ti-s drag.

Ma prind de haina-n fiara si ma trag.

Ma-mbie, ma rasfata.

Imi iesi in drum si-mi sai in fata.

Si nasul rece mi-ajunge la mustata.

Te stii al meu si vrei sa fiu al tau.

Am scris pe poarta: " Caine rau ".

Így, Urszom, így.

Az orrod ide, térdemre tedd,

S jóságosan nézz a szemembe.

Testvéré, szép kutyám, mert testvér vagy velem te.

Látom, bízol bennem, ha nézlek,

És jó neked, ha hanggal s kézzel elbecézlek.

Szilaj csobán-kutyám, bennem érzed hazádat,

A sziklás Gorzst, az esztrengát s az esztenádat,

Orrodban bocskor s pásztorbunda szagja.

Kócos szőrödnek selymes-lágy a gyapja.

A lábad izmos, jó ebem,

Mint kalusárok botja, kik elküldtek nekem.

Szelíd marást érez kezem a szádban,

Vas szemfogad úgy fogja játszva, lágyan,

Azt, hogy szeretsz, így mutatod.

Ruhám, hogy elhúzz, vadként rángatod.

Elhalmozol dédelgetéssel.

Úton arcomig lendülsz egy szökéssel

S hideg orroddal bajuszomig érsz fel.

Enyém vagy s én tiéd, tudod s tudom.

"Harapós kutya", ez van kapumon.