Blandiana, Ana: Hagyd meg, ősz (Lasă-mi toamnă Magyar nyelven)

Lasă-mi, toamnă, pomii verzi,
Uite, ochii mei ţi-i dau.
Ieri spre seară-n vântul galben
Arborii-n genunchi plângeau.

Lasă-mi, toamnă, cerul lin.
Fulgeră-mi pe frunte mie.
Astă-noapte zarea-n iarbă
Încerca să se sfâşie.

Lasă, toamnă-n aer păsări,
Paşii mei alungă-mi-i.
Dimineaţa bolta scurse
Urlete de ciocârlii.

Lasă-mi, toamnă, iarba, lasă-mi
Fructele şi lasă
Urşii neadormiţi, berzele neduse,
Ora luminoasă.

Lasă-mi, toamnă, ziua, nu mai
Plânge-n soare fum.
Înserează-mă pe mine,
Mă-nserez oricum.

Hagyj nekem zöld fákat ősz!
Nézd, szemeim adom neked.
Sárga szélben tegnap éjjel
A fák sírva letérdeltek.
 
Hagyj nekem kék eget ősz,
Szórj villámot homlokomra!
Éjszaka - az ég a fűben,
Majd széthasadt, hajladozva.
 
Hagyd meg ősz, a madarakat,
Űzd el inkább lépteim!
Hajnal egén csordogáltak
Pacsirták üvöltései.
 
Hagyd meg ősz a füvet, hagyd meg
A gyümölcsöket,
Medvét ébren, itthon gólyát,
A nappali fényeket!
 
Hagyd meg ősz a nappalt, ne sírj
A napba füstfelleget!
Sötétíts el inkább engem,
Úgyis esteledem.