Scrisoare către domnul Mihail Bulgakov (Román)
Istoria face levitatie.Oras avortat. Lucrurilor la primarie lis-a dat un alt nume. Puskin cu pantalonii sai albi va fi deportat In Siberia literei, în postume.
Biserici invelite în ziare ca sticlele cu vin sint coborite-n pivnite degraba. Ingerul se va refugia-n chioscul de vizavi-n strugurii verzi pe taraba.
Existi si tu ca buzunarele sfiintilor (fiindca sfintii nu au buzunare) stai retras în tristetea parintilor alaptat de-o tristete mai mare.
Cui să te plingi, când toata cavaleria e strinsa-n curtea fabricii de zahar?! Saluta si tu maiestuos mizeria si rigiitul cult de mare mahar.
Tine-ti si tu celulele-n dirlogi fă-te si tu ca hoitul nu miroase, nu te-ntreba cei cu acesti milogi ce-i cu aceste ziduri fara case.
Trage cortina, Ezechiel. Sfirsit. Razboi pierdut.Inger lasat la vatra. Experienta nu a reusit. Omul e-un câine.Chiar daca nu latra. Az idézet forrása | http://omikron-p.gportal.hu |
|
Levél Mihail Bulgakov úrhoz (Magyar)
A történelem lebeg. A város abortált. A dolgokat átnevezték a hivatalban. Puskin fehér nadrágjában deportált Lesz betűk Szibériájába, holtában.
Templomok újságokba rejtve, mint borosüvegek, gyorsan a pincékbe süllyesztődnek. Az angyalok a szemközti bódéhoz sereglenek a pultokra, éretlen szőlőszemeknek.
Létezel te is, mint szentek zsebei (mert nincsenek zsebei a szenteknek) ülsz magányosan szülők keservein, emlőjén nagyobb keserveknek.
Kinek panaszkodj, mikor a teljes lovasságot a cukorgyár udvarára terelték?! Köszöntsed te is fenségesen a nyomorúságot s kik a nagy góré böfögést művelték.
Tartsad gebékben te is sejtjeidet, játszad, hogy a hulla nem bűzlik, ki ez a sok koldus, hagyd a kérdéseket, s miért e sok fal, amely ház nélküli.
Húzd le a függönyt Ezékiel. Vége. A harc elveszett. Az angyal leszerelt. A kísérletnek rossz az eredménye. Az ember kutya. Nem ugat, de leszerepelt.
|