Ioana, George: Vajon megbocsát nekem? (Mă va ierta oare? Magyar nyelven)

Zburam. Când am ajuns sus,

aripile avionului, argintii,

răsfrângeau razele soarelui în sufletul meu,

iar flăcările ardeau legăturile cu pământul.

Mă simţeam descătuşat şi vroiam să fiu liber,

dar libertatea râvnită m-a transformat în satelit.

Când mi-am revenit, era ceasul al doisprezecelea

şi am refuzat să mă fac zeu;

Am stins flacăra ucigaşă

şi m-am apropiat de pământ

ca fiul rătăcitor...

Mă va ierta oare?

Repültem. Amikor felértem,

a repülő ezüst színű szárnyain

lelkembe tükröződtek a nap sugarai

és lángok égették kapcsolatát a földdel.

Felszabadult voltam, és szabad akartam lenni,

de a vágyott szabadság műholddá változtatott.

Mikor magamhoz tértem, a tizenkettedik órán éppen,

nem akartam pogány istenséggé lenni;

Eloltottam a gyilkos lángot

és úgy közeledtem a földhöz,

mint az eltévedt fiú...

Vajon megbocsát nekem?