Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Marin, Mariana : Az 5. emeleten (La etejul 5 Magyar nyelven)

Marin, Mariana   portréja
Boér Péter Pál portréja

Vissza a fordító lapjára

La etejul 5 (Román)

Poezia,
cînd sub teasta îti bubuie
singuratatea putrezita a fiecarei dimineti.
La etajul 5 al unui bloc
dintr-un celebru cartier proletar
poezia îti reface instinctul migrator
al pasarilor mici, cenusii.
Cîta iubire
“Cînd toate ne pleaca?
Toate ne lasa?”
(si era o vreme a cireselor si a iederii)
Ce fel de moarte
în obraznicia ta iepureasca
te-a însotit în anii din urma,
o, biata spaima a tarînei!
Poezia,
cînd sub teasta miraculos
te înfrupti din tine însati.
Si este o vreme a înghetului si a rîtului,
a biciului care-ti plesneste obrazul
si a porcilor mici, cenusii.




FeltöltőBoér Péter Pál
Az idézet forrásahttp://www.versuri-si-creatii.ro/poezii/m/mariana-marin-6zucccd/la-etejul-5-6zupndt.html

Az 5. emeleten (Magyar)

A vers,
mikor koponyád alól csörömpöl
mindegyik reggel korhadt magánya.
A nagy hírű proletárnegyed
házának 5. emeletén
a költészet visszacsnálja benned
szürke kismadarak vándorösztönét.
Mennyi szeretet
"Amikor mind elmegy?
Mindegyik el is hagy? "
(de volt cseresznyék, s borostyán kora is)
Micsoda halál
ó, szegény rémült rögféltő,
nyuszis pimaszságodban
hozzád szegődött elmúló években!
A vers,
mikor csodás koponyád alól
saját magadból kifalod.
És jön majd a fagyok és szertartás szaka,
az arcodon csattanó ostoré
és apró, hamuszürke disznóké.



FeltöltőBoér Péter Pál
Az idézet forrásasaját

minimap