Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Minulescu, Ion: Romanţa cheii

Minulescu, Ion portréja

Romanţa cheii (Román)

Cheia ce mi-ai dat aseară -
Cheia de la poarta verde -
Am pierdut-o chiar aseară!...
Dar ce cheie nu se pierde?
Cheia ce mi-ai dat aseară
Mi-a căzut din turn,
Pe scară,
Şi căzând, mi-a stins lumina.

Cheia ce-am pierdut aseară
Am cătat-o;
Dar pe scară
Era noapte ca şi-afară -
Noapte ca sub boltuita
Cupolă de mănăstire,
Când s-au stins pe la icoane
Lumânările de ceară.

Şi-am rămas în turnul gotic -
Turnul celor trei blazoane:
Al Iubirii,
Al Speranţei,
Şi-al Credinţei viitoare...
Şi-am rămas în turnul gotic
Domn pe-ntinsele imperii
Ale negrului haotic.

Şi-au trecut de-aseară clipe,
Şi-au trecut de-aseară ore,
Şi-ale zorilor aripe
Fluturatu-mi-au grăbite,
Ca şi clipele trăite
Pe-albul treptelor sonore.

Şi m-am coborât pe scară...
Dar pe cea din urmă treaptă
Cheia ce mi-ai dat aseară
Am găsit-o prefăcută
Într-o cupă albă, plină
Cu vin verde de cucută.

Şi pe cea din urmă treaptă
Am îngenuncheat
Şi-am plâns -
Căci pe cea din urmă treaptă,
Ca-ntr-o carte înţeleaptă,
Am citit în fundul cupei
Naufragiul ce m-aşteaptă!...



FeltöltőCsata Ernő
Az idézet forrásawww.romanianvoice.com

A kulcs románca (Magyar)

A kulcsot, amit adtál este -
A zöld kapu kulcsát -
Elvesztettem még az este!...
De ki nem veszti el a kulcsát?
A kulcsot, amit adtál este
Leejtettem a toronyból,
És, ahogy esett
A lépcsőn, a villanyt is eloltotta.

A kulcsot, amit elejtettem este
Keresgéltem;
De a lépcsőkön lefele
Sötét volt, koromfekete -
Sötét, mint a kolostorok
Ívelt kupolája alatt,
Mikor a szentképek lábainál
A viaszgyertyák nem fénylenek.

Ott maradtam a gótikus toronyban -
Csúcsán a hármas címernek:
A Szerelemnek,
A Reménynek,
És a leendő Hitemnek...
Ott maradtam a gótikus toronyban
Ura birodalmak végtelenjének,
A koromsötét káoszban.

Az este óta percek teltek,
Az este óta órák múltak,
Szárnyai a napkeletnek
Sietősen meglebbentek,
Mint percei az életemnek,
Melyek lépcső fehérjén elzúgtak.

Aztán lejöttem sietve...
De az alsó fokra lépve,
A kulcsot, amit adtál este
Hamisítva megtaláltam
Egy fehér kehelyben, tele
Bürök megzöldült borában.

És az utolsó lépcsőfokon
Letérdeltem
És sírtam -
Mert az utolsó lépcsőfokon,
Mint egy bölcs lexikonon,
A kehely alján elolvastam
A jövendő hajótörött sorsom!...



FeltöltőCsata Ernő
Az idézet forrásasaját

minimap