Paler, Octavian: Elégia (Elegie Magyar nyelven)

Mai bine sa umplem cu flori
toate craterele vulcanilor,
sa uitam mortii neîngropati
si vîntul sa caute singur
ce mai e de gasit prin cenusa,
mai bine sa ne ducem departe de ranile noastre,
sa nu regretam nimic si sa cultivam trandafiri,
mai bine sa fixam sarbatorile
în zile fara memorie,
mai bine sa ducem ucigasilor crini
si sa-i decalram inocenti,
mai bine sa convingem fantomele
sa ne lase în pace,
sa ne ducem departe de ranile lor
si cît mai discret,
sa nu deranjam cu tristetile noastre pe nimeni,
înainte de a spune ca toate acestea-s firesti

Inkább töltsük meg virágokkal
minden vulkán kráterét,
hagyjuk a holtakat temetetlenül,
hogy kereshesse nyugodtan
mit lelhet még a hamuban - a szél,
sebeinket inkább hagyjuk távolba veszni,
neveljünk rózsákat, ne bánjunk semmit,
az ünnepeket inkább feledett
napokra tűzzük,
a gyilkosoknak fehér liliomot küldjünk,
ártatlanoknak tekintsük,
győzzük meg a szellemeket
hogy békén hagyjanak,
ne bolygassuk sebeiket,
hagyjuk meg nekik titkaikat,
bánatunkkal senkit ne bántsunk,
mielőtt azt mondanánk: ez így természetes.