Mikor eljön a világvége cumi
A románok nem fognak figyelni
Jézus azt mondta: „Talita kumi”
De nem annak, aki oktondi.
Az Ítélet napja, mint tolvaj
Az éj leple alatt beoson
Az asszony a hátán alszik,
A férj pornót olvas, hason.
A balsors lelkiismerete hiányzik belőlünk
Mi a csúfolódásnak bajnokaivá váltunk
És mindent mást is lazán veszünk
Bármilyen titkot rég kompromittáltunk.
Van hozzá egy látszat mentségünk
„ Hagyd csak, jó az úgy is! „
Az első alkalommal cserbenhagyunk
És lóhalálában eltűnünk mégis.
A lebegés érzése mesés
A végtelen ejtőernyősesés
Mi szikáran csúfot űztünk stílusból
A marxizmusból és a fasizmusból.
Ki az a D.Cs.Pál és BuraPista?
Mit nekünk hazafi polihisztor.
Éljen a Csámpás Rozi
És a hideg poharas sör!
Hacsek is örökké éljen
És mi is vele, egészségben!
A lakáj filozófia
Helyben topog, topog topog!
Az egész habzik, lecsorog
Fanarióta nyomornegyedekből
És ahelyett hogy telivérként élnénk
Lóból szamárrá vedlettünk
A káromkodás lételemünk
Általa mindenre gyógyírt lelünk
Érzed, miként a szád megtelik vele
Százados örökségünk .
Mi „verjük” és „rakjuk” mindenkibe
Szitkozódunk egy életen át.
Ennél a népnél a mocskolódás
Állami vallássá vált.
A komoly dolgokra
Nem összpontosítunk eleget
Csontjainkat az álmosság
És egy buta önhitt irónia meleget.
Talán csak a visszajátszásoknál
Mintha kicsit ébredeznénk
Nincs kamikaze arcélünk
Bizánci a nyomóhengerünk
A viharos apokalipszis
Félelmet kelt, ha nagyot reccsen
Minket nem talál majd otthon
Buliban leszünk vagy kint a meccsen.
Talán ez a mi sorsunk,
A végzetet átverésében nekünk sok
Más nincs mit tennünk csak az ajtót bezárni
Ha már a halál kezd itt körbejárni
Figyu, a románok lenni okosok.