Sorescu, Marin: Ceva ca rugăciunea

Nu știu ce am,
Că nu dorm când dorm
Nu știu ce am,
Că nu sunt treaz,
Când stau de veghe.

Nu știu ce am,
Că nu ajung nicăieri,
Când merg.

Nu știu ce am,
Că stând pe loc
Sunt, hăt, departe.

Doamne, din ce fel de humă
M-ai luat în palmele tale calde
Și cu ce fel de salivă
Ai amestecat și-ai frământat huma-mi?

De nu știu ce am
Că exist,
Nu știu ce am
Că nu mai am nimic,
Decât pe tine.

Nem tudom mi van velem,
Hogy nem alszom,amikor alszom.
Nem tudom mi van velem,
Hogy nem vagyok ébren,
Amikor virrasztok.

Nem tudom mi van velem,
Hogy sehova sem érek el,
Ha megyek.

Nem tudom mi van velem,
Hogy helyben állva
Oly távol vagyok.

Uram, miféle talajból
Vettél a meleg tenyeredbe,
És miféle nyállal
Keverted s gyúrtad anyagom?

Mert nem tudom mi bajom,
Hogy létezem,
Nem tudom mi van velem,
Hogy nincs már semmim,
Csak te vagy nekem.