Sorescu, Marin: Ima (Rugăciune Magyar nyelven)

Doamne, creatia a dat inapoi
Ca un cucui al universului.
Doamne, creatia ta s-a retras in sine
Cu tine cu tot si orbecaim in nestire.

Doamne, da un pumn in bezna,
Sa creasca, Doamne, la loc cucuiul.
Unicornul, cand ii crestea cornul,
Era numai durere si cunoastere.

Lumea sorbita de hau
Se pierde in circumvolutii prea destepte.
Doamne, da-ti Doamne un pumn drept in frunte
Si mugind ia-o de la-nceput.
Si mugind ia facerea de la-nceput."

Uram, visszafele fejlődik a Mű,
mint egy dudor az Univerzumon.
Műved, Veled együtt magába vonult,
s mi tapogatózunk öntudatlanul.

Uram, csapj ököllel a sötétbe,
hogy helyére kerüljön a dudor.
Mikor az egyszarvúnak szarva nőtt,
merő fájdalom, és felismerés volt.

A világ a semmibe vész,
magába szippantja a túlzott okosság.
Uram, csapj egyet ököllel a homlokodra,
és kezdj el mindent elölről, zokogva.
Kezdd újra a teremtést, zokogva.