Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Gogol, Nyikolaj Vasziljevics oldala, Magyar életrajz

Gogol, Nyikolaj Vasziljevics portréja
Gogol, Nyikolaj Vasziljevics
(Гоголь, Николай Васильевич)
(1809–1852)
 

Életrajz

Szorocsinci, 1809. ápr. 1., +Moszkva, 1852. márc. 4.

Ukrán kozák kisnemesi családból származik. A gimnázium után Péterváron színész, hivatalnok, majd Puskin közbenjárására 1834-től egyetemi előadó, egy évvel később pedig külföldi utazásra indul. Puskin tanácsára írja meg az Esték egy gyikanykai tanyán című, az orosz folklór hatását mutató, humoros elbeszélések kötetét, ami híressé teszi. Ettől kezdve csak az írásnak él. Romantikus korszakához tartozik a Mirgorod című elbeszéléskötete, de az Arabeszkek kötetének darabjai, a pétervári elbeszélések: a Nyevszkij Proszpekt, Az arckép, majd az Egy őrült naplója már a realizmus korszakának részei, csakúgy, mint főművei: Az orr, A köpönyeg című elbeszélése, A revizor című vígjátéka és a Holt lelkek című regénye.
Gogol 1836-ban külföldön él, jár Párizsban, Rómában, bolyong a világban, elzarándokol Jeruzsálembe, ahonnan 1848-ban, leromlott szervezettel tér végleg haza. Utolsó éveit súlyos depresszióban tölti, elméje megbomlik. 1852-ben egy templom falánál napokon keresztül imádkozik étlen-szomjan, hogy az ég bocsánatát kérje. Egy reggel halva találják ott: éhen halt.
Gogol hatása az egész orosz irodalomra, egy évszázaddal később a szimbolistákra, így Bélijre is, Blokra, Remizovra óriási, kivált a város groteszk-fantasztikus ábrázolásában és festői, ún. ornamentális stílusuk kialakításában, amelyhez később Babel, Pilnyak, Bulgakov képdús, érzéki prózája is kapcsolódik. Az orosz kritikai realizmus kiemelkedő alakja. Dosztojevszkij híres mondása, mi szerint az egész orosz irodalom Gogol Köpönyegének ujjából bújt ki, arra utal, hogy ezt a művét tartják elbeszélőművészete csúcspontjának. Jellemző vonása a groteszk világszemlélet és ábrázolásmód, továbbá a túlzások.
A főhős, Akakij Akakijevics nevetséges kisember, akinek a köpeny megszerzése az élet értelmét, elvesztése pedig az élet értelmének elvesztését jelenti. A mű zárlata megkésett írói igazságszolgáltatás a megnyomorított Akakij Akakijevics számára. A groteszk mellett Gogol másik fő jellemzője a fantasztikum, a reális és az irreális ötvözése, példa erre Az orr c. elbeszélés, amely a Puskin által alapított és szerkesztett Szovremennyik (Kortárs) c. folyóiratban jelenik meg először. Legjelentősebb alkotása a szatirikus vonásokat hol drámai, hol lírai epizódokkal ötvöző prózai eposza, a Holt lelkek című regénye, amelyet Dante Isteni színjátékáhos hasonlóan háromrészesre tervezett, de amelyből csak az első rész készül el. Főhőse a szélhámos Csicsikov. A mű „kétségbeesés a provinciális Oroszország felett” (Török Endre). A témát, mint annyiszor, Puskintól kapja, aki ösztönzi őt főműve megírására.
Gyűjtemény ::
Irodalom ::
Fordítás ::

minimap