Jeszenyin, Szergej (Есенин, Сергей Александрович) (1895–1925) Művek Bibliográfia   hu sr ru

Életrajz

Konsztantyinovo (ma: Jeszenyino), 1895. okt. 3., + Leningrád, 1925. dec. 28.
Szegény paraszti családból származik. Szülei elválnak, jómódú nagyapja neveli. Egyházi tanítóképzőt végez, majd Moszkvába megy, hogy ahol nyomdai korrektorként dolgozik, tagja Szurikov parasztköltő irodalmi körének.
1915-ben Pétervárra megy, hogy a különböző szerkesztőségekbe elküldött kéziratai felől érdeklődjön. Összetalálkozik Blokkal, aki Merezskovszkij és annak felesége, Zinaida Hippius mellett pártfogója lesz. Irodalmi estélyekre, szalonokba jár. Vállalja a „parasztköltő” szerepét, még városi öltözékét is lecseréli hímzett parasztingre.
A forradalomért eleinte lelkesedni próbál, de mind inkább megrendíti a paraszti világ eltűnése. Ekkor kezdődik zajos mulatozásokkal, botrányokkal teli „kocsmás Moszkva”-korszaka. Első felesége a nála 17 évvel idősebb világhírű táncosnő, Isadora Duncan, akivel világ körüli utat tesz 1922-ben. Sok csalódás után egyedül tér haza. Második feleségével, Tolsztoj unokahúgával, Szofja Tolsztajával kötött házassága nyugalmat adhatna neki, de depresszió kínozza, a tivornyákról sem tud lemondani.
Rövid szanatóriumi kezelés után egy leningrádi szállodában, saját vérével írt
búcsúlevelet hátra hagyva halt meg. A központi fűtés csövére akasztotta fel magát.
Az önmagát kereső értelmiségi ifjúság körében valóságos pesszimizmus- és öngyilkossági hullámot („jeszenyizmus”) indított el. (Ennek hagyományai még ma is erősek az orosz nagyvárosokban!)
Példaképe Puskin. Majakovszkijhoz való viszonya ellentmondásos.
Pesszimizmusa és alkoholszenvedélye több forrásból táplálkozott (alkat, túlzott érzékenység, félelem és elveszettség-érzés, betegség, történelmi-politikai háttér stb). Amerikai körútja visszarettentette a nyugati civilizációtól, kiábrándultságának útibeszámolójában ad hangot. Önpusztító tehetség, az orosz falu és természet lírikusa. Csodálatos verseit három csoportba szokás osztani: falusi tematika (az orosz föld szeretete), forradalmi-történelmi romantika és szerelmes versek.
Magyar fordítója Rab Zsuzsa. A Kaláka együttes zenésítette meg verseit nagy ráérzéssel.