Brodszkij, Joszif Alekszandrovics: Betlehemi csillag (Рождественская звезда Magyar nyelven)

В холодную пору, в местности, привычной скорей к жаре,
чем к холоду, к плоской поверхности более, чем к горе,
младенец родился в пещере, чтоб мир спасти:
мело, как только в пустыне может зимой мести.

Ему все казалось огромным: грудь матери, желтый пар
из воловьих ноздрей, волхвы -- Балтазар, Гаспар,
Мельхиор; их подарки, втащенные сюда.
Он был всего лишь точкой. И точкой была звезда.

Внимательно, не мигая, сквозь редкие облака,
на лежащего в яслях ребенка издалека,
из глубины Вселенной, с другого ее конца,
звезда смотрела в пещеру. И это был взгляд Отца.

 
24 декабря 1987

Fagylepte tájon, mely hőséghez inkább, mint hideghez
szokott hozzá, s inkább sima lapályhoz, mint hegyekhez,
egy barlangban kisded született, hogy megváltsa a világot;
míg künn, egy téli sivatagban erős hófúvás volt.

Minden nagynak tetszett neki: az anyamell, az ökrök orrlikán
gomolygó sárga pára, a királyok - Gáspár, Boldizsár,
Menyhért; az ajándékok, miket idehoztak.
Ő még csak pont volt. És pont volt a csillag.

Fürkészve, rezzenetlen, ritkás felhőkön keresztül,
a jászolban mocorgó gyermekre a mennyből,
a messzeségből, mélyiből a legvégső határnak,
nézett a barlangba a csillag. Tekintete az atyának.

 
1987. december 25.