Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Brodszkij, Joszif Alekszandrovics: Ez voltam… (Я был только тем… Magyar nyelven)

Brodszkij, Joszif Alekszandrovics portréja

Я был только тем… (Orosz)

Я был только тем, чего
ты касалась ладонью,
над чем в глухую, воронью
ночь склоняла чело.

Я был лишь тем, что ты
там, снизу, различала:
смутный облик сначала,
много позже - черты.

Это ты, горяча,
ошую, одесную
раковину ушную
мне творила, шепча.

Это ты, теребя
штору, в сырую полость
рта вложила мне голос,
окликавший тебя.

Я был попросту слеп.
Ты, возникая, прячась,
даровала мне зрячесть.
Так оставляют след.

Так творятся миры.
Так, сотворив их, часто
оставляют вращаться,
расточая дары.

Так, бросаем то в жар,
то в холод, то в свет, то в темень,
в мирозданьи потерян,
кружится шар.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.stihi-rus.ru

Ez voltam… (Magyar)

Ez voltam, e furcsa lény,
akit óva, tenyérrel
simogatsz, rideg éjjel
lehajolva fölém.

Ez voltam, e lény, de csak
miután te kilested
a homályban e testet
s a vonásaimat.

A te műved a fül,
ez a két puha kagyló
a fejemre szavadtól
növekedve került.

A te műved a hang,
a redőnyt lebocsátva
te helyezted a számba
a hivó szavakat.

Ez voltam, e fényre-vak.
Titok őre, virágzás:
a te műved a látás.
Emlék, nyom is így marad.

A világok is így
sokasodnak az űrben,
pörög egyre hevülten:
adományteli mind.

Így fordul az útján
hol a fénybe, hol éjbe,
kivetve az űr hidegébe,
melegébe planétám.



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://mek.oszk.hu

minimap