Cvetajeva, Marina: Jó szeretőink éjjeli putrik szalmazugán… (Милые спутники, делившие с нами ночлег… Magyar nyelven)

Милые спутники, делившие с нами ночлег!
Вёрсты, и вёрсты, и вёрсты, и черствый хлеб...
Рокот цыганских телег,
Вспять убегающих рек —
Рокот...

Ах, на цыганской, на райской, на ранней заре —
Помните утренний ветер и степь в серебре?
Синий дымок на горе,
И о цыганском царе —
Песню...

В черную полночь, под пологом древних ветвей,
Мы вам дарили прекрасных, как ночь, сыновей,
Нищих, как ночь, сыновей...
И рокотал соловей —
Славу.

Не удержали вас, спутники чудной поры,
Нищие неги и нищие наши пиры.
Жарко пылали костры,
Падали к нам на ковры —
Звезды...

 
29 января 1917

Jó szeretőink éjjeli putrik szalmazugán!
Szikkadt, barna kenyér, és verszta verszta után!
Zörgő, rossz cigányszekerek,
visszafelé futó kis erek
út mellett...

Emlékeztek? Ó, az a kóbor, hajnali ég!
Hajnali szél, szikes csillámu sztyeppe-vidék!
És a domb, füstbokraival!
És a cigánykirályról a dal!
Hogy pengett!...

Éj közepén, a vénséges fák sátra alatt
szültünk nektek erős-vad, éj-gyönyörű fiakat,
éj-koldus purdékat. A fán
áldást zengett egy csalogány,
szerencsét...

Mentetek aztán. Visszatartani nem lehetett
koldus-csókkal, híg lakomákkal benneteket ..
Tűzfényben lángolt a mező.
Szőnyegünkre csillageső
szemerkélt...