Вечер (Orosz)
Пыль улеглась, прибитая дождем… Горит заря болезненным лучом, Сквозь облака кудрявые алея… И, медленно вершины шевеля, Дрожит зефир… И спят поля, И спит пустынная аллея…
Вхожу в нее… Со всех сторон Кивает мрак неясной дымкой; И мнится, кто-то невидимкой Идет, таинственный, как сон…
И кто-то дышит пегой сладкой В лицо горячее украдкой; И мнится, с запахом кустов, С остывшей мглой зари багровой – Переживу я мрак суровый Давно утраченных годов. Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://lib.rus.ec/b/308415/read#t68 |
|
Este (Magyar)
A por leszállt, leverte az eső...
Göndör felhőkön át a szenvedő
sugarú hajnal a földre piroslik...
S lassan mozgatva hegyek süvegét
leng a zefír...Alszik a rét,
s a kihalt fasor is álomba omlik.
Ideérkeztem...Vak homály
bólong mindenfelől a ködben:
s úgy rémlik, valaki köröttem
mint bűvös álom, lopva jár...
S mintha édes gyönyört lehelne
valaki arcomra, szememre,
s beszíva bokrok illatát,
s a hűvös alkonyi sötétet,
elvesztegetett régi évek
komor homályát élem át.
Feltöltő | P. T. |
Az idézet forrása | http://blog.xfree.hu/myblog.tvn? |
|