Kirszanov, Szemjon Iszakovics: [Мне снилось, что я - мой отец…]

Мне снилось, что я - мой отец,

что я вошел к себе в палату,

принес судок домашних щец,

лимон и плитку шоколаду.

Жалел меня и круглый час

Внушал мне мужество и бодрость,

И оказалось, что у нас

Теперь один и тот же возраст.

Он - я

в ногах моих стоял,

ворча о методах леченья,

хотя уже - что он, что я

утратило свое значенье.

Azt álmodtam, hogy saját apám vagyok,

s hogy a kórteremben magam látogatom.

Finom, jó hazai káposztalevest hozok,

van tábla csokoládém s egy darab citromom.

Nagyon sajnáltam magam és egy teljes órán át

igyekeztem bátorítani, s lelket verni belénk

és úgy tűnt akkor, hogy mi ketten, nahát

én és magam teljesen egyidősek levénk.

Az én lábaimmal állt ő - vagyis én,

magyarázva a gyógyítás különféle metódusát.

Igaz ugyan, hogy most már az ő és az én

teljességgel elveszítette a jelentőségét.