Nyekraszov, Nyikolaj Alekszejevics: Ha hallom, mennyi drága vért… (Внимая ужасам войны… Magyar nyelven)
Внимая ужасам войны… (Orosz)Внимая ужасам войны, При каждой новой жертве боя Мне жаль не друга, не жены, Мне жаль не самого героя... Увы! утешится жена, И друга лучший друг забудет; Но где-то есть душа одна – Она до гроба помнить будет! Средь лицемерных наших дел И всякой пошлости и прозы Одни я в мире подсмотрел Святые, искренние слезы – То слезы бедных матерей! Им не забыть своих детей, Погибших на кровавой ниве, Как не поднять плакучей иве Своих поникнувших ветвей...
|
Ha hallom, mennyi drága vért… (Magyar)Ha hallom, mennyi drága vért Kiont a harc, a telhetetlen, Nem a barátért, asszonyért, Nem is a hősért fáj a lelkem. Ó, könnyen lel vigaszt a nő, Barát barátját elfelejti, De van egy szív, egy szenvedő, Amely könnyét halálig ejti. Az álszenteskedő, beteg Világban, e sivár hazugban, Egyetlen könnyet ismerek, Amely mélyről fakadva buggyan: Az anya könnyét... Jaj, neki Örök seb a gyermek, aki Vérével öntözte a tarlót - Lombját a gyászfűz, a lehajlót, Soha fel nem emelheti.
|