Paszternak, Borisz Leonyidovics: Hamlet (Гамлет Magyar nyelven)

Гул затих. Я вышел на подмостки.

Прислонясь к дверному косяку,

Я ловлю в далеком отголоске,

Что случится на моем веку.

На меня наставлен сумрак ночи

Тысячью биноклей на оси.

Если только можно, Aвва Oтче,

Чашу эту мимо пронеси.

Я люблю твой замысел упрямый

И играть согласен эту роль.

Но сейчас идет другая драма,

И на этот раз меня уволь.

Но продуман распорядок действий,

И неотвратим конец пути.

Я один, все тонет в фарисействе.

Жизнь прожить - не поле перейти.

Elült a zaj. A színpadra lépek.

Az ajtónak dőlve hallgatom,

miképp jelzik visszhangtöredékek,

hogy mit mível az én századom.

Szívemet az éjjel célba vette,

ezer látcső némán rám mutat.

Távoztasd el tőlem, ha lehetne,

anyám, a keserű poharat.

Megbékéltem ezzel a szereppel,

szeretem makacs játékodat.

De ezúttal mégiscsak eressz el,

mert most más darabot játszanak.

De nem változhat a végkifejlet,

a cselekmény rendje megszabott.

Minden farizeusságba dermed.

Végig kell élnem. Magam vagyok.