Szologub, Fjodor Kuzmics : На серой куче сора…

На серой куче сора,

У пыльного забора,

На улице глухой

Цветёт в исходе мая,

Красою не прельщая,

Угрюмый зверобой.

В скитаниях ненужных,

В страданиях недужных,

На скудной почве зол,

Вне светлых впечатлений

Безрадостный мой гений

Томительно расцвёл.

Kupacba gyűlt szeméten,

Poros palánk tövében,

Sikátor-rejteken,

Csak május végén nyílva,

Szépséggel nem vakítva,

Bús orbáncfű terem.

Értelmetlen ödöngve,

Kóroktól meggyötörve,

A sovány talajon,

Virult hamu-homályban,

Örömtelen magányban

Komor talentumom.

1895. május 26.