Tolsztoj, Alekszej Konsztantyinovics: Ты помнишь ли, Мария…
Ты помнишь ли, Мария… (Orosz)Ты помнишь ли, Мария, Один старинный дом И липы вековые Над дремлющим прудом?
Безмолвные аллеи, Заглохший, старый сад, В высокой галерее Портретов длинный ряд?
Ты помнишь ли, Мария, Вечерний небосклон, Равнины полевые, Села далёкий звон?
За садом берег чистый, Спокойный бег реки, На ниве золотистой Степные васильки?
И рощу, где впервые Бродили мы одни? Ты помнишь ли, Мария, Утраченные дни?
|
Jut még eszedbe, Marja... (Magyar)Jut még eszedbe, Marja, a vén ház s ifjukor?... Csöndes tavacska partján zöldellt a nyárfasor.
A puszta kert gyomos volt és mint a sír, sötét. A falakon sok arcot láttunk: az ősökét.
Az alkonypír kihamvadt a távoli hegyen. A faluból harangszó szállt ünnepélyesen.
A kert alatt csobogva szökdécselt a patak, mezőn a kék virágok hajlongtak álmatag.
A kert, ahol először sétált két kis botor... Jut még eszedbe, Marja, az eltűnt ifjukor?
|