Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Tyutcsev, Fjodor Ivanovics: «Глядел я, стоя над Невой...»

Tyutcsev, Fjodor Ivanovics portréja

«Глядел я, стоя над Невой...» (Orosz)

Глядел я, стоя над Невой,
Как Исаака-великана
Во мгле морозного тумана
Светился купол золотой.
 
Всходили робко облака
На небо зимнее, ночное,
Белела в мертвенном покое
Оледенелая река.
 
Я вспомнил, грустно-молчалив,
Как в тех страна́х, где солнце греет,
Теперь на солнце пламенеет
Роскошный Генуи залив...
 
О Север, Север-чародей,
Иль я тобою околдован?
Иль в самом деле я прикован
К гранитной полосе твоей?
 
О, если б мимолетный дух,
Во мгле вечерней тихо вея,
Меня унес скорей, скорее
Туда, туда, на теплый Юг...
 
 
21 ноября 1844



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásahttp://www.ruthenia.ru

A Néva fölött álltam (Magyar)

A Néva fölött álltam és
néztem: az óriás Izsák nagy,
fénylő kupolája hogy áthat
a ködön, arany remegés.
 
Felhők gyűltek komorodó
boltjára a télesti égnek,
lent halott békében fehérlett
a befagyott, havas folyó.
 
És bús lelkem hallgatagon
messze szállt, boldog délkörökre:
elképzeltem, Génua öble
hogy szikrázik most a napon.
 
Ó, Észak! Itt fognak megint,
varázsló, a te zord csodáid?
Milyen lánc kötöz ide, gránit-
földedhez, mily örök bilincs?
 
Bár jönne szellemek hada,
szélszárnyú csapat, könnyű, lenge,
és vinne, hamar, vinne, vinne
a tűz-délre! oda! oda!



FeltöltőP. T.
Az idézet forrásaSz. L.

minimap