Tyutcsev, Fjodor Ivanovics: С поляны коршун поднялся...

С поляны коршун поднялся,

Высоко к небу он взвился;

Всё выше, дале вьется он –

И вот ушел за небосклон!

Природа-мать ему дала

Два мощных, два живых крыла –

А я здесь в поте и в пыли.

Я, царь земли, прирос к земли!..

A tisztásról, föl, égbe, mint

sugár röppent a keselyű;

egyre magasabban kering

s elnyeli az azúr derű.

Csak két erős szárnyat adott

neki a Lét, a jó Anya -

s én, föld királya, lent vagyok,

föld verejtéke, föld pora.