Grupač, Marián: Suchá spomienka

Rieky si robia prieky
Rozhodli sa rozvodniť
Staré raky
vytrvalo klepetia
a rybám
už navždy zamrzol
úsmev na žiabrach...
 
Nebo sa ďalej potí...
 
Ráno
si cez rany
precedím
už len ostatok
                        tvojej podoby...

Dacolnak a folyók
Áradásról döntöttek
Öreg rákok
halaknak ollóznak
kitartóan
kopoltyúikra rég
ráfagyott a mosoly...
 
Tovább izzad az ég...
 
Reggel
sebeimen
szűröm át
hasonmásodnak - már csak –
                        maradékát...