Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Hviezdoslav, Pavol Országh: Krvavé sonety (XIII.)

Hviezdoslav, Pavol Országh portréja

Krvavé sonety (XIII.) (Szlovák)

Či zázrak telom ten sa rozpadne
na články, osobou z nichž pozostáva,
do prachu sfrkne Goliáta hlava?…
A či sa zviecha, vzchopí prípadne

a života už plňou zavládne?
i v službu vstúpi pravdy? vstane práva
obhajcom? trafí, v čom tkvie cnosť, česť, sláva?
orlicou žalmistovou omladne?

Veď spravodlivosť tmel je, tuží pásky
nad oceľ, korbáč, žalár, zámky pút:
a tej, ach! neznalo; i praskli zväzky
i pokrvné, že trnie, ha! ni prút:
prút v potrest… Zľutuj sa však, Bože lásky!
a nedaj mu v tej próbe podľahnúť —

                    *

Preds’ nemožno! že bytosť veľkých čŕt
v ňom bol bys’ poslal na svet bez účelu:
len iným tôniť — obťažiť zem celú
sťa Himalaj, mráz družinou, hlad, smrť;

a časom rozsypať sa na padrť.
Čo dal si sklepeniu skryť, jeho čelu,
raz musí slncom vzísť! vzpláť zlatom peľu —
a po ňom zbudnúť nad pyramíd hrď…

Či proroctvo má zlyhať Kollárovo? —
Viem, mrhač-spustlec, bolo samý buj;
však pre krv, Bože, v streku na olovo
z rúk bratských… aspoň pre ňu nevstupuj
s ním v súd, lež daj mu žiť a tvoje slovo
zvestovať svetu — Tak, ó! pomiluj…

                    *



FeltöltőRépás Norbert
KiadóEurópa Könyvkiadó-Tatran Kiadó (Budapest-Bratislava)
Az idézet forrásaPavol Országh Hviezdoslav / Véres szonettek, Krvavé sonety
Könyvoldal (tól–ig)54+56
Megjelenés ideje

Véres szonettek (XIII.) (Magyar)

Vagy ez a csoda is széthullana,
akár egy test, részeire bomolva?
A Góliát feje lehull a porba?
Vagy föleszmél, s mint az élet java,

lép elibénk? Kiáll, és a szava
igazságért szól, esküszik a jogra;
erény, becsület, dicsőség a sorsa,
s megifjul, mint a zsoltáros sasa?

Az igazság gitt: jobban köt hatalma,
mint acél, börtön, korbács ereje.
Ah! ezt nem tudta, s szétpattant a kapcsa!
a véré is: hogy remeg vesszeje,
a büntető! - elbukni mégse hagyd a
próbán - segítsd, szeretet Istene!

                    *

Nem, nem küldhettél cél nélkül ilyen
nagyszerű lényt - árnyéknak - a világra,
hogy faggyal-éhhel, mint a Himalája,
a föld halálos terhére legyen,

s idővel széthulljon reménytelen.
A napnak, mit boltíves homlokába
rejtettél, fölgyúl még arany világa,
s piramisokat túlél fényesen!

Vagy csak álom Kollár jövendölése? -
Tudom, hogy züllött s csupa bujaság;
mégis, a testvérkéz-ontotta vérre
kérlek, Uram - e vérért legalább
hagyd élni őt s igéd hirdetni végre
a földnek... - Ó, könyörülj rajta hát!

                    *



FeltöltőRépás Norbert
KiadóEurópa Könyvkiadó-Tatran Kiadó (Budapest-Bratislava)
Az idézet forrásaPavol Országh Hviezdoslav / Véres szonettek, Krvavé sonety
Könyvoldal (tól–ig)55+57
Megjelenés ideje

minimap