Kostra, Ján: Čriepok

Kotúľa kotúľa sa
z jari do jesene
koliesko pozlátené

A kto to bije a udiera cinká
na obruč bosonohý bežiac po trávniku

Jak mlieko jabloň kvitla sladulinká

Po prašných cestách rozprášené perie
tých krehkých kvetov ktoré vo snách šumia
pre smutné včely uvoľnené z úľa

Snov medonosná studňa

Gurul, gurul
az aranykerekecske
tavaszból az őszbe.

Ki üti, csapja, kocogtatja
füvön mezítláb suhanva a karikát?

Édes tejzamattal virágzott az almafa.

Az álomban susogó, törékeny virágok
pehelytollként hullottak poros utakon szerteszét
meglepve sok-sok kasból kirajzott bánatos méhecskét.

Az álmok kútját mézzel telítették.