Kostra, Ján: A vers alkonya (Súmrak básne Magyar nyelven)

Chýli sa súmrak básne
Zakape prímer vzletný
Na blankyt nové verše pisať začne
rytmus guľometný

Do rána musí básnik zhodiť kuklu
Motýlie krídla do večera
Kopulu neba nájde puklú
a rozpáraný závoj šera

Musí stáť do hodiny vyzbrojený
s nástrojom novým spod nákov
Zbohom vy krásne hračky ženy
Vitajte nové múzy smrť a kov

Dajte jej zbohom ruky popálené
Povedzte neplač bledá tôňa pŕs
Dajte jej zbohom žene žene žene
Skúste zas trochu inú krásu z hrúz

Neškrkni ani slovo o ľudskosti
Duša je v gulke zakliata
Zlatý vek príde prachom našich kostí
Upravuj cestu zubatá

Erre poroszkál a vers alkonya
Fűbe harap a fennkölt hasonlat
Verseit égszínkék keblére fonja
az ütemes lőfegyver gyakorlat

Álcájából hajnaltájt lép ki a költő
Lepkeszárnyából majd este
Látja, hogy az égkupola repedező
a feslett fátyol pedig szürke

Az üllőn kovácsolt új fegyverzetek
testére kerülnek egy órán belül
Asszonyok játékszerek ég veletek
Múzsa halál és fém megüdvözül

Ne sírjatok halovány árnyékú keblek
Intsetek búcsút lángmarta kézzel
Isten veletek mind ti nők nők nők
Irtózat új báját csókoljátok hévvel

Jószándékról ne szűköljetek
A golyóba zárt lélek elátkoztatott
Aranykort hoz porhüvelyetek
Fátum egyengesse rögös utatok