Chile 1973 (Szlovák)
„... ó, Madrid práve zranený, puškou a kameňmi si sa bránil. Bežal si do ulíc, zanechávajúc stopy svojej svätej krvi, zhromažďoval si sa a vyzýval hlasom oceánu, í tvárou už navždy premenenou svetlom tej krvi, tak ako pomstiace sa pohorie...“ (P. Neruda: Madrid 1936)
Z Kordiller skízlo ráno, vykryštalizoval pot oceánu, zapálil sa medený svit baní, pravda zaskvela sa v hĺbke úsvitu.
Fašizmus v ohnisku predpoludnia cíti krv...
Keď ľud v zóne chatrčí, v sebaprebudení ovocia, v puknutí slzy vycítil, ako sa zrní v skale chlieb, rozhodli sa zabiť ľud.
Fašizmus v ohnisku predpoludnia cíti krv a je smädný...
Zabili Allendeho? Nie! Matka vlasť si objíma svojho prezidenta, v komorách jeho čistého srdca krváca a žije.
Oceán skamenel, ale ako more morilo sa bez nás, ľudí, s brehmi, ktoré navždy poľudštené
patria človeku, tak človek viac nevráti sa do mlčania rýb a slepých chalúh.
Fašizmus v ohnisku predpoludnia cíti krv a je smädný po pahrebe krvi...
V tej zemi padá slnko do mora. Nie! V Chile slnko rozbíja sa do svedomia sveta. Iba oni, pozerajúc na svet hlavňou smrti, nevedia, ako blízko fabrika má k fabrike, tma bane k zosunu svetla, rastlina k zelenému vzduchu, vzduch k dychu pracujúceho otroka a dych zeme k jadru slobody.
Fašizmus v ohnisku predpoludnia cíti krv a je smädný po pahrebe krvi. Fašizmus z Lidíc, Stalingradu a z Telgártu, fašizmus — nôž nenávisti, fašizmus — krv pre krv, príliš obyčajný fašizmus ... Zem, z ktorej sladkosť, mliečnu nádej, zem, z ktorej horúčosť a večnosť prvý do dna dopil jej pokorný milenec Pablo Neruda, táto zem nerozdrobí sa o nože. Zem sopka nespopolnie, táto zem, krv vzduchu, nevykrváca.
Buď pozdravené Chile s tvojou krásnou tvrdohlavosťou Indiánov. Dobité usni v našich bozkoch, Chile, triedna sestra, triedny brat, na chvíľu usni pred svojím novým prebudením.
Z Kordiller vzlietne ráno preslnené spevom, preslnené nepoddajným spevom revolúcie.
Feltöltő | Répás Norbert |
Kiadó | Slovenský spisovateľ |
Az idézet forrása | Chvála pohybu |
Könyvoldal (tól–ig) | 109-111 |
Megjelenés ideje | 1982 |
|
|
Chile 1973 (Magyar)
„…puskával és kövekkel védted magad, te frissen sebzett Madrid. Kiszálltál a nyílt utakra, otthagyva szent véred uszályát, tenger-hangon hívtál, és toboroztál, a vér fényétől mindörökre mássá vált arcoddal, akár egy bosszúálló hegység…” Pablo Neruda: Madrid 1936 [Somlyó György fordítása]
A Kordillerák mögül előbukkant a reggel s kigyújtotta az óceánt, fölfénylett a bányák reze — a virradat mélyén megvillant az igazság.
A délelőtt fókuszában a fasizmus vérszagot érez…
Mialatt a nép a zónában senyvedt, a gyümölcs önmagára ébredésében,a könnybuggyanásban megérezte, miként magzik a sziklában a kenyér, eldöntötték, hogy a népet megölik.
A délelőtt fókuszában a fasizmus vérszagot érez, és szomjazik…
Megölték Allendét? Nem! Az anyaföld öleli nagy fiát, tiszta szíve kamráiban vérzik és él.
Az óceán megkövült, de miként a tenger morajlott nélkülünk partjai között, míg be nem népesítettükpartjait,
szintúgy nem lesz halként néma már az ember, sem vak, mint a hínár.
A délelőtt fókuszában a fasizmus vérszagot érez, és szomjazik a vér parazsára…
Abban az országban a tengerbe nyugszik le a nap.Nem! Chile napja belerobban a világ lelkiismeretébe. Csak ők, kik a halál puskacsövén át nézik a világot, csak ők nem tudják, mily közel van gyár a gyárhoz, bánya sötétje a fény torlódásához, a növény a zöld levegőhöz, a levegő a dolgozó rabszolga lélegzetéhez, s a föld lélegzete a szabadság magvához.
A délelőtt fókuszában a fasizmus vérszagot érez, és szomjazik a vér parazsára… Lidice, Sztálingrád, Telgárt fasizmusa, a gyűlölet késének fasizmusa, a fogat fogért fasizmusa, e túlságosan közönséges fasizmus… Chile, melynek édességét, tejillatú reményét, melegét és öröklétét alázatos szerelmese, Pablo Neruda itta ki elsőnek fenékig, ez az ország nem hull darabokra a kések élén. A tűzhányók országa nem lesz hamuvá, ez az ország, a levegő vére, nem vérzik el.
Indiánjaid szép makacsságával ékes Chile, köszöntünk. Csókjaink közt aludj el leigázottságodban, osztálytestvérünk, Chile, pihenj egy kicsit, gyújts erőt az újjáébredéshez.
A Kordillerák mögül verőfényesen felröppen a dallal, a forradalom makacs dalával átitatott reggel.
Feltöltő | Répás Norbert |
Kiadó | Madách Könyv- és Lapkiadó N. V. (Bratislava) |
Az idézet forrása | Pavel Koyš – Válogatott versek |
Könyvoldal (tól–ig) | 55-57 |
Megjelenés ideje | 1980 |
|
|