Rúfus, Milan: Mindennapi párbeszéd (Dialóg na každý deň Magyar nyelven)

Bláznivá pošta posiela nám ženy
napoly rozbalené. Takmer presvitá
trhlina v strede. Čiarka na pohári,
po ktorú stačí mužom na opitie,
na krutosť, prienik, nehu zdivenú:

„Až po tú čiaru doplna a na ex!
A po vypití pohár o stenu.“

Ony však vedia o tom. Spustia búrku,
malíčkom, ako očko na pančuche.
A celým telom spievajú:

„Kam plávaš,
opitý Noe, na deravom člne?“

A bolondos posta félig kibontott
nőket kézbesít nekünk. Szinte átsejlik
középen a repedés. Poháron vonal,
a férfi lerészegedés, gonoszság,
behatolás, elvadult lágyság mércéje:

„Vonalig tölts aztán színültig dönts!
Felhörpintés után pohár a falhoz.“

Ők persze tudják. Kisujjal tüzet
pattintanak, mint szemet harisnyán.
Testük minden porcikája dalol:

„Részeg Noé,
merre hajózol meglékelt bárkádon?”