Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Rúfus, Milan: Gyermekkori táj (Krajina detstva Magyar nyelven)

Rúfus, Milan portréja

Krajina detstva (Szlovák)

Krajiny sú. O túto požiadaj
iba vo sne. A nestúp nohou, padneš.

To akoby si, čierny pasažier,
zo svojho času ako z lietadla
chcel vystúpiť a rovno na obláčik.
Prisahajúc, že unesie
to ťažké, ktorým si,
to navždy bez krídel.

A zatiaľ je to oltár. Iba oltár.
A Pána Boha nikto nevidel.

Ale čo na tom záleží,
z akého kameňa je socha.

Tu kameň nie je kameň,
je myšlienka. Tak postoj.

A potom choď a ži.


KiadóDielo I. MilaniuM 2002, s. 188

Gyermekkori táj (Magyar)

A tájak léteznek. Erre csak
álmodban vágyj. Ne lépj rá, mert elesel.

Mint potyautas, az idő teréből
- akár egy repülőből – egyenesen
egy felhőcskére szeretne kilépni.
Arra esküdve, hogy elbírja
mindazt a terhet, mit jelentesz,
szárnyak nélkül mindörökké.

Egyelőre ez oltár. Csak oltár.
Az Úristent senki sem látta.

De nem fontos,
hogy milyen kőből vésték a szobrot.

A kő itt nem kő,
hanem gondolat. Állj meg hát.

Aztán indulj élni.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját

minimap