Ružičková, Nóra: diskrétne spoje

po zime s komplikovaným pôdorysom
plným krivolakých sporo osvetlených chodieb
napokon vychádzame aj my najavo
tápavo akoby nás niekto práve
výtriasol zo zadymených rukávov
odkrveným pohľadom čelíme
neľútostnému jasu
nechávame si na jazyku
vybuchovať deň po dni
explózie v spomalenom zábere
precedené cez tisícky
husto tkaných plátien: číre klišé
dych po cele mesiace zašitý
v tlejúcom zamate
ale teraz už viac nie
teraz je všetko znovu hladké
bez švov bez vôle

tél után bonyolult alaprajzzal
girbegörbe gyengén megvilágított folyosókkal telve
végül csak mi is kitudódunk
bizonytalanul mintha valaki éppen
füstös ingujjból rázott volna ki minket
vérszegény tekintettel szegülünk
szembe az irgalmatlan derűvel
hagyjuk hogy nyelvünkön
nap nap után robbanjon fel
robbanások lassított felvétele
ezernyi sűrűn szőtt
vászonon átszűrve: merő klisé
egész hónapokon át
izzó bársonyba varrot lélegzet
de most már vége
most már minden sima
zökkenés- és akaratmentes