Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Válek, Miroslav: Óda a szerelemhez (Óda na lásku Magyar nyelven)

Válek, Miroslav portréja

Óda na lásku (Szlovák)

V tej chvíli medzi nocou a dňom,
ke
ď sa Zem krúti na pivovej fľaši,
ke
ď konečne aj peklo odpočíva,
blcha diablov sa už opila
a diabol b
ĺch spí v perí čiernych sliepok, až sa práši
z ch
ĺpkov obilia,
ke
ď za očami hlúpych melú mak,
ke
ď je tma vlastne najčernejšia v rozkroku,
v tej chvíli vecí horeznak
hovorí žena
ľútostivú vodu,
slabikuje dym:
Čo, kedy, ko
ľko ráz a s kým...

Niečo klope vo vajíčku.
Niečí hlások škemrá: »Vstúp!«

V nejakej hlave kotú
ľa sa hlava,
nejaký muž tam visí
v slučke slovíčka.

Krysí zub odhlodáva z nebíčka.

Množenie vecí.
Narážanie
ľadov.
Nežnosti, čo Zemou otrasú.
Milovanie v husej koži
úžasu.

Noc, vlhká ako po súloži
hviezd.
Láska ako nebo.
A Mesiac ako päs
ť.

Vzduch, ktorý brúsi drsné hranolčeky.

Zlostná hudba skla.

A tma a tma, až do nahoty kostí,
až takmer biela...
...Boh, skladajúci nov
ý stroj
zo súčiastok tela.



Óda a szerelemhez (Magyar)

Abban a pillanatban éj és nap között,
mikor a Föld söröspalackon veti köreit,
s végre a pokol is megpihen,
démonok bolhája fújtat részegen
s a bolhák démona fekete jércetollban hál, és porlik
hortyogása a gabona selymében,
mikor a balgák háta mögött zúzzák a mákot,
mikor a terpesz felfedi a legsötétebb fátylát,
s az élet pulzusa hanyatt dob
asszony szól bűnbánó imát,
füstöt szótagol:
Mit, kivel, hányszor és mikor...

Valami kopog a tojásban.
Egy hang prézsmitál: »Lépj be!«

Valami fejben fej hempereg,
amott egy férfi lóg
a hurokban mondatrészletek.

Patkányfog harapdálja a felleget.

Szaporodó tennivalók.
Jegek ütközése.
Földet megrázó tucatnyi elengedés.
Az iszonyat libabőrében
szeretkezés.

Csillagok nászában, nedvesen
az éj tündököl.
A szerelem akár az ég.
És a Hold akár egy ököl.

A levegő, mely apró prizmákat köszörül ridegen.

Az üveg bosszús zenéje.

Terjed a sötétség, a csontok velejéig,
hajlana szinte már fehérbe...
...Isten, új gépet barkácsol
testrészeket cserélve.



FeltöltőRépás Norbert
Az idézet forrásasaját

minimap