Vujković, Sreten: Priča o biografiji

Ako pogledaš u prošlost,

možeš se uplašiti,

ako pogledaš unaprijed,

možeš čak i odustati.

Kada sve sabereš,

ostaje ti da voliš laž,

kako bi stigao do istine.

Nemoj da se raduješ,

jer u radosti si malen,

tuguj do mile volje,

jer u nevolji si velik.

Svijet je za svagda zreo,

dok ti stalno sazrijevaš.

Šta će tebi radost

kada je sa tobom može

svako lako podeliti.

Tvoja sudbina je u tome

da se stalno približavaš.

Nevolja je samo tvoja,

– ma kolika da je –

ona te pokreće na riječ,

ti si u tvojim riječima.

S majčinim mlijekom sisaš

da je većina u pravu,

i onda si ravnodušan.

Ako si dovoljno pametan,

možeš biti lukaviji od sistema.

Ha a múltba tekintesz,

megrettenhetsz,

ha a jövőbe nézel,

akár meg is dermedhetsz.

Mikor mindent összevetsz,

hogy elérj az igazsághoz

meg kell szeretned a hazugságot.

Ne ujjongj,

mert eltörpülsz az örömben,

fürödj a bánatban,

mert a keserűségben vagy nagy.

Míg te érlelődsz

a világ már régen érett.

Mit neked az öröm

ha azt mindenki

könnyen oszthatja meg veled.

Sorsod

az állandó közeledés.

A gond csak a tiéd

– akármekkora is –

beszédre késztet,

szavaidban élsz.

Az anyatejjel együtt szívod magadba

a többségnek van igaza

és közömbös leszel.

Ha van magadhoz való eszed,

átverheted a rendszert.