Gullberg, Hjalmar: Szerelmi regény 1. (Kärleksroman 1. Magyar nyelven)

Den blonde Venus dök ur havets skum

och simmade om kapp med mig til stranden.

For två fanns det på klipputspränget rum

Vi styrde dit. Jag drog dig upp med handen.

På sten, ej som prinsessan på en ärt,

låg du och stekte dina lemmar bruna.

Att du var tjugoett år, stark og smärt,

vil jag för hela världen utbasuna.

A szőke Vénusz tenger gyermeke.

Versengve szelte a habokat vélem.

Előttünk szikla. Hogy ott termek-e?

Fönt elhevertünk két arasznyi élen.

Nos, nem Borsóhercegnő-módra tán –

barnán sütkéreztél, derekad oldva.

Huszonegyéves voltál, drága lány –

hadd kürtöljem be a tüzes mennyboltba.