Ez az oldal sütiket használ

A portál felületén sütiket (cookies) használ, vagyis a rendszer adatokat tárol az Ön böngészőjében. A sütik személyek azonosítására nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a sütik használatába.

Manger, Yitzik: די באַלאַדע פון דעם ּכלה–שלייער

Manger, Yitzik portréja

די באַלאַדע פון דעם ּכלה–שלייער (Jiddis)

מיטן–נאַכט האָט אויסגעקלונגען
.צוועלף שאַרֿפע, שוואַרצע קלאַנגען
 — וויינט דאָס בלייכע ּכלה–מיידל 
?ווער וועט מיר דעם שלייער שּפינען„
!“ס’איז מיַין פאָדעם אויסגעגאַנגען
.עֿפנט זיך די טיר פאַמעלעך
זיבן זקנות, שטילע בלייכע
,הינקען טיף אין שטוב אַ ריַין
: — אויגן — אָוונט–שאָטנס ווייכע
,לאָז ניט דיַינע טרערן רינען"
וועלן מיר דיַין שלייער שּפינען
.“מיט די האָר די זילבער–וויַיסע
וועבן קרומע באָבע–ֿפינגער
.וויַיסע האר אַריַין אין שלייער
ֿפינקלען זייערע טונקעלע אויגן
.מיט אַמאָ דנעם קילן פיַיער
פאַלט אַשאָטן אויף דער שויב
.ֿפון אַ ֿפרעמדן וויַיטן גייער
,צאַנקט דער געלער שיַין ֿפון לעמּפל
:זיבן זקנות זיצן, שּפינען
ערגעץ פאָכעט שוין אַ ֿפליגל
.ס’אָטעמט מיט באַגינען
.“זיַי געזונט, מיר מוזן גייען„
ס’ליגט דער שלייער וויַיס, ווי שנייען
.אויֿפן טיש און ציטערט, ציטערט
און ביַים שיַין ֿפון מאָרגנשטערן
שטייט דאָס מיידל פאַרן שּפיגל
און ס’ֿפאָכעט קיל דער שלייער
מיט צוויי וויַיסע טויטע פליגל
.בלאָער פלעקן זיך די שויבן
.און די פלעקן שּפריצן פיַיער
און דאָס מיידל וועט אַלץ בלייכער
.וויַיס און וויַיסער ווי דער שלייער



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásahttp://www.suhrkamp.de/download/ Blickinsbuch/9783633241064.pdf
Könyvoldal (tól–ig)16

A menyasszonyi fátyol balladája (Magyar)


Tizenkét ütés az éjjel
Száll feketén kongva széjjel.
Sírdogál a sápadt médel:*
„Ki szövi meg fátylam máma?
Nincs több fonal, vége, nincsen!”
Hát csak kinyílik az ajtó,
Hét mámi biceg be csendben,
Szemük éjfél, árnyba hajló:
„Sose hagyd könnyed ömölni,
Meg fogjuk a fátylad szőni
Enhajunkból, hószín hajból.”
Fonnak, szőnek görbe ujjak,
Ősz hajszálak összebújnak.
Csillognak a sötét szemek,
Furcsa hideg tűzben égnek.
Ablaktáblán árnyék remeg,
Éji vándor árnya lehet,
Sárgán villognak a fények,
Fon, sző, varr a hét anyóka.
Hajnalba hajlik az óra,
Ébred a világ szuszogva.
„Záj gezind,* most el kell válnunk.”
Ott a fátyol, ott fehérlik,
Oj, de szépen csillog-villog,
Mint ott fent a hajnalcsillag.
Tükör elé áll a lányka,
Hűvösen szálldos a fátyla,
Mintha volna két nagy szárnya.
Ablaktáblán kék fény lebben,
Sápadt szikrák állnak abban,
Áll a lány még sápadtabban,
Fátylánál is fehérebben.

      

--------------------------------
* médel: lány;
záj gezind (németül: sei gesund): zsidó köszönés, szó szerint: légy egészséges.



FeltöltőEfraim Israel
Az idézet forrásasaját fordítás

minimap