Da ti dam glas – mnogo išteš (Szerb)
Eee, da ti dam glas – mnogo išteš.... Ka da nije moj no tamo nakog, ko ga daje iz sitna il za naku podvalu... Znaš li ti kolko vrijedi moj glas...? To nije samo Glas, to je istorija... Ne dajem ti ja samo moj no i prađeda i đeda
i oca i sjutra sina i unuka i paraunuka... Sve u jedan... A da se ne oblati da ne svrne u sampas, pa da mojom greškom, navuče naku ljagu na sve nas redimice... Punano je tun muke palo na mene ako ga nekom dam, a ga džabe uzme... Nije ti samo “Aj zaokruži što će ti bit zaokruži za mene, tun i tun, biće ni bolje , ljepše... Zlatnijema kašikama će se jes... Ne bio ja ti jemac...” Issssssss ja...! Koliko sam se u mom životu nagleda jemaca... Isšššššššja... A Zlatnija kašika nikako i niđe... Issssja... Nijesi mi se dobro prestavio a i nešto kanda ukrivaš taiš... Tajnovito si tajnovit... Žmuriš kad zboriš a sve nešto gledaš u stranu i šakačke trljaš šake... Što ako potolje izbije istina istinska na verem...? Taj i taj sa tvoje bande je bio sa one bande, tada i tada i još od tada i tada se ukrijaje. Vele da naki tamo oni i tamo ovi desnom šakom iz lijevog džepa vade tudje ka grabuljom kako bi reka narod nesrećna nesreća.... A ja ti dao pogubljeni mi glas... Jado moj..! Skapanije.... Tu niko ne popravi nema te suze da će to oprat i boju mu povrnut... Ojddeeee... Otrgne se pa sve u kobrljaj premetne jače no protuva... Al reče l ti glas.... E glas...!? Bogami te skupo od mene... Nemaš ti tija para... Što koliko..!? ...Bogami punano ! A da te upitam: Bil ti mene proda grob il ženu i đecu... Aaaaaa... Veliš ne bi ni za šta bez ako se ne pogodimo... Eeeee vidiš da ide teško... Ka na božji pazar... Eeeeee! Reka bi naki izvanji domazetovic “Što guzici valja obrazu ne smeta” Taman tako ja ti jemčim... A sto reče: Da ti dam glas..! Mnogo isteš... Nema te brzine brzinske da brzo umnja ka što bi ti želio.... Drugo i drugo: Drugo da se najprvo presaberem da ti uljegnem u istoriju... Ko si ..? Čije si...? Za ta si ...? A zašta nijesi...? Drugo je kod drugija... Kod nas ti je polagano; Oću... Ne oću.... oću.... ne oću... Da te izvagam i ovagam...!? Tako je to starevinom... Na ti ga, Da mi ga... Šupljoglav ka ništa, e neoće na dobro izbit... Ja ti jemac... Mnogo isteš...! Čuješ, glas!? Samo da zaokružim veliš, teškooooo... A da je nakim čudom kandidant “ON” Vala bi se tu presabira makar neđelju pa more bit pred vratnicom mu nedočeko a čeko istom ka da je namjerom doša da me vidju koji sam čoek, ne bil me povuko u donji kraj dje je ljepše no u gornji na naki položajni položaj..! .................... A za tebe...!? Ma pusti zeru da prodju izbori, pa da ti rečem za koga sam!? A more bit i za tebe... A sada ...!? Prije no biva? Mnogo išteš...!? Polako, niko ko čeka nije omašio... A ako ište a mnogi kojima pripada, ne pripadaaaa... A svi su redimice iskali... Ali punazini se nijesam glaskao niti davao glasa a najviše onima koji su a koji nijesu iskali... Ajde pozdrav ti u familiju pa svrni opej... Al ne žuiri... Ođe ti je ođe, a tamo ti je suprotno od odje i ka na Šupljoglav... Dok je ovaca bit’ će i vune... Šuplje da nemož bit gore u šupljoglav.... Eee, glas - mnogo išteš.... Mnogo.... |
Hangomat adjam – sokat kérsz (Magyar)
Nos, hangomat adjam –
sokat kérsz...
Mintha
nem az enyém,
valaki
másé lenne,
aki aprópénzért
árulja vagy
valami
csalafintaságért...
Tudod te egyáltalán,
hangom
mennyit ér...?
Ez nem egyszerű
Hang,
ez történelem...
Nem csak
az enyémet
adom,
ükapámét is,
nagyapámét is,
apámét is
és holnap
fiamét is,
unokámét is,
ükunokámét is...
Mind egyben...
De nehogy besározódjon,
el ne
kószáljon,
saját
hibámból
nehogy
mindannyiunkra
szégyent hozzon...
Vállamon
túl sok a teher
ahhoz, hogy
valakinek csak úgy
odaadjam,
potyáért
elvegye...
Nem csak
“Na, engedd át,
mitől félsz,
bocsásd
rendelkezésemre,
itt és itt
nem lesz jobb,
szebb...
Arany
kanállal
merítünk...
A kezességet
vállalom...“
Hessssss én...!
Hány kezest
láttam
már életemben...
Húúúúú...
Az Arany kanál
meg
sehol...
Hessss...
Nem
megfelelően
mutatkoztál be,
mintha
elhallgatnál
valamit...
Titokzatosan
titokzatos vagy...
Mikor beszélsz,
hunyorogsz,
mindig
oldalt nézel
és tenyeredet
öklöddel
dörzsölöd...
Mi van akkor,
ha egyszer
kiderül
az igazi
igazság...?
Galeridből
az és az,
akkor és akkor
a másik
galerivel volt
és azóta
is
leplezi.
Állítják,
azok ott
és ezek ott
a másét
jobb kézzel
a bal zsebből
szedik,
harácsolnak,
mondaná a nép,
a szerencsétlen,
a szerencsétlen...
Én meg
esendő hangomat
neked adtam...
Sirám...!
Enyészet...
Ezt helyrehozni lehetelen,
nincs az a
könny,
ami
lemosná és
színét visszaadná...
Hoppáááá...
Elválik,
gödörbe
süpped,
a csavargótól is
mélyebbre...
De azt mondtad,
hang...
Ó, a hang...!?
Istenemre,
tőlem is
értékesebb...
Neked annyi pénzed
nincs...
Mert, mennyi..!?
...Istenemre,
rengeteg!
De kérdem én:
sírodat vagy
asszonyodat
gyerekedet
eladnád-e...
Áááááá...
Állítod,
semmiért se,
hacsak meg nem
egyezünk...
Nnnnna, látod,
nehezen megy...
Mint isten
vásárán...
Nnnnna!
Mondaná egy
kívülálló
honfitárs
“Ami a fenéknek megfelel
az arcnak is jó“.
Éppen így
szavatolom...
És mit mond:
Hogy hangomat
adjam..!
Sokat kérsz...
Nincs
az a gyors
gyorsaság,
hogy olyan gyorsan
gondolkozzak,
ahogy
szeretnéd...
Másodszor és másodszor:
Másodszor
először is
összeszedem magam
és betekintek
életedbe...
Ki vagy..?
Kié vagy..?
Mi érdekel..?
Mi nem érdekel...?
Másoknál másként van...
Nálunk csak lassan;
Akarom..
Nem akarom...
akrom
nem akarom...
Méregetlek
és szemügyre veszlek...!?
Ősi hagyomány...
Nocsak,
Hogy...
Egyszerűen
vízfejű,
nem vezet
jóra...
Hogy kezeskedsz...
Sokat kérsz...!
Hallod,
a hangot!?
Csak tisztázom,
mondod,
bbbajosan...
És ha valami
csoda folytán
“Ő”
lenne a jelölt
Na akkor lenne
min agyalni,
legalább
egy hétig
állhatna akár
az ajtó előtt,
nem várnám,
várnék,
mintha
lesné
milyen
ember vagyok,
hogy majd
az alagsorba
egy helyhezkötött
helyre vezessen
ahol szebb
mint fenn...!
....................
És számodra...!?
Hagyd csak
múljanak el
a választások,
és áruljam el,
kire szavaztam!?
Akár
terád is...
És most...!?
Mielőtt megtörténne?
Sokat kérsz...!?
Csak lassan,
aki vár
nem
téved...
Ám ha követel,
de a sokakhoz
akikhez
tartozik,
nnnnem tartozik...
De mind
sorban
követeltek...
Szóval
azért se
szavaztam,
hangomat
nem adtam,
legfőképp
azoknak nem,
akik
és akik
nem követeltek...
Na,
üdvözöld
családodat
és megint
térj be...
Csak ne siess...
Itt
az itt van,
amott meg
az itt
ellenkezője
és mint
az Üresfejű...
Míg birkák vannak
gyapjú is lesz...
Üres,
az üresfejűtől
nem lehet rosszabb...
Hááát, a hang - sokat követelsz...
Sokat...
Feltöltő | Fehér Illés |
Az idézet forrása | https://feherilles.blogspot.rs/ |
|