Szabó Lőrinc: Town (Város in English)

Házak, paloták, esti fény.
Isten mezejéről jövök én.
Házak, paloták, palotasorok,
szépek, büszkék, hatalmasok.
Házak, paloták, kövek, kövek –
Hol hajtom le a fejemet?
Házak, paloták, éji fény.
Társtalan csavarog a jövevény.
Házak, paloták, palotasorok,
mint kő-hegyláncok, olyanok.
Kő-hegyláncokban kő-szivek –
Mit is vártam én tőletek?
Házak, paloták, hajnali fény.
Lehunyja szemét a jövevény.
Házak, paloták, palotasorok,
szépek vagytok ti, de gonoszok:
romokat látok, sujtó tüzeket,
tornyaitokon az itéletet!

Houses, palaces, evening sun,
from God's own meadow do I come.
Houses, palaces, orderly crowd,
with beauty filled and strong, and proud.
Houses, palaces, stones appressed -
where can I lay my head to rest?
Houses, palaces, night’s fading flame.
Forlornly tramps the one who came.
Houses, palaces, in rows they feign
a stony, cragged mountain chain.
Stone heart in stone with stone bedecked,
from you what else could I expect?
Houses, palaces, light of the dawn.,
Newcomers close their eyes forlorn.
Houses, palaces, rows of you,
lovely you are, but evil too:
ruins I see, a flame that devours,
the sentence passed upon your towers!