Máris kész a takarítás a nyárilakban.
Látod, a szegélykövekről lábbal így lehet
Letaposni a gazt. Ösvény fut lefelé,
Gyepágyak, gyümölcsösök, merengő gyöngytyúk
Mellett, ahol a ház a szem elől takart.
A szilfák alatt a kavicsos kocsiút
Akvárium-zöldjére nem vet a változékony
Idő árnyat. Kőurnák öntenek virágot
A málló Atlasz köré, ki egész világot tart.
Éj van, nézd, fények villannak az ágak között.
Terhes látogató faggatja ellenfelét.
Föl-alá járkál, a nő az esővízfogó
Mohás hordónak dől, melyben, ha láthatnánk,
Az élet megszámlálhatatlan ténye tekereg.
Dacosan tűri a férfi modortalanságát,
Mondták, hogy ilyen, most cigarettáját
Elnyomva nyersen témát vált. Visszautal
Valamire, hogy nem is ügy értette azt a nő.
Ostobaság - úgy értette. Erre megnyugszik.
A nő tövig rágta hüvelykujján a körmét, vérzik.
És holnap mihez kezdünk? A völgy megváltozik.
Kiérsz a faluból, az út elkanyarodik.
Így egy óra múlva egy tölgyfacsoport mögött,
Piros cseréptetős, meszeltfalú ház előtt
Tűnnek föl újra, békésen, össze nem illőn.
A tér, a kávéház-terasz, a kapualj üres,
Hosszú, szürke erkélysorok mindenfelől.
Közjáték ideje ez, vidéki este,
Távoli tehénkolomp hoz angyali üdvözletet.
De félbeszakítanak a legfrissebb hírek.
„Hát persze, nem fogod megérteni. Nem is
Lennél képes. Mindened megvolt. Neked jól ment
Minden. Ha létezne bíróság, hogy perbe fogjalak,
Beperelnélek minden emlékképedért.
Megölt barátaid ellen, nyilván, biztosítva vagy."
Vagy: „Alig látjuk mostanában Hestert.
Mért nem jössz haza? Szobád úgy van, ahogy hagytad.
Tegnap bementem jegyzetpapírért,
A pányva is még ott van az ágyad fölött.
Archie azt mondja, a nyáron kihozza neked."
Meleg nyárdélutánokon a gyümölcsösben
Overállos diákok kétségeket hangoztatnak
Pascal fogadását illetően. Monsieur le Curé
Éjfélig fecseg a cserépkandalló előtt.
Kilencedik érve a rostélyon hamvad el.
Asztalom a régi öltözőszobába állítottam,
Így a fügefa árnyéka épp erre a lapra
Esik. Éjszaka átellenben a hegy fölött
Autók fénycsóvája pásztázza az eget.
Most ajtó csapódik, hangok az előtérből,
Bőröndök puffanása, nevetés. Lemenjek?
Hallom, kiáltják a nevem, áthajolok
A lépcsőkarfán, a hálóban hagytam valamit,
Jut eszembe, de mit? Az ablak sarkig tárva.
Libben a függöny. A fény remeg. Beáll a hideg.